AZ ARATÁSI MUNKÁK BIZTONSÁGOS VÉGREHAJTÁSA ÉS AZ ARATÁSSAL ŐSSZEFÜGGŐ TÜZEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN
A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári  Kirendeltségének felhívása
 



AZ ARATÁSI MUNKÁK BIZTONSÁGOS VÉGREHAJTÁSA ÉS AZ ARATÁSSAL ŐSSZEFÜGGŐ TÜZEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN
A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mosonmagyaróvári  Kirendeltségének felhívása
 
            A nyári időszakban kiemelt figyelmet kell szentelni az aratással összefüggő tűzmegelőzési szabályokra. Felkészülten kell megkezdeni ezt az időszakot, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági munkálatokban rejlő esetleges veszélyeket elkerülhessük. A felhívásban szereplő tudnivalókkal és szabályokkal jobb tisztában lenni, fontos, hogy betartsuk őket, hiszen ezen ismeretek tudatában képesek lehetünk megakadályozni egy esetleges tűzeset kialakulását.
Az alábbi tájékoztató 2015.03.05-től hatályos, új Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján készült. ( 54/2014.( XII.05.) BM rendelet)
I. Az aratással, valamint a mezőgazdasági erő – és munkagépek használatával,műszaki állapotával kapcsolatos fontos tudnivalók

•  A kalászos termények betakarítását először a közút és a vasútvonalak mentén kell elvégezni, ezután minimum 3 méter széles védőszántást kell kialakítani     
• Gabonatáblán dohányozni, még a járművek, erő – és munkagépek vezető fülkéiben is tilos. A dohányzók részére a gabonatáblától, éghető anyagoktól és növényzettől legalább     15 méterre dohányzóhelyet kell kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtésére és az esetlegesen keletkező tűz oltására megfelelő mennyiségű vizet kell elhelyezni.
• Az aratási munkálatok megkezdése előtt, minden erő – és munkagép műszaki állapotát meg kell vizsgálni és felkészíteni a hosszan tartó igénybevételre. ( csapágyak, ékszíjak, mechanikus  alkatrészek, üzemanyag-ellátó rendszer fokozott vizsgálata szükséges) A kalászos termény betakarításában, a szalma – összehúzási és bálázási munkáiban csak azok a járművek vehetnek részt, amelyeknek a felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A járművek megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, a műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, aminek 1 példányát a járművön kell tartani. A szemlét csak 5-nél több gép esetében kell a katasztrófavédelmi kirendeltségre bejelenteni, a szemle megtartásának nem feltétele a tűzvédelmi hatóság részvétele, a szemléről készült jegyzőkönyvet sem kell megküldeni.
• A járművön el kell helyezni legalább 1 darab, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket.( min. 6 kg-os)
• Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.( a „rossz kipufogó sötétben ”szikrákat szór”)
• Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
• Munkaszünet idejére az aratógépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő-és az egyéb munkagépet elhelyezni.
• Az aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.( A földelővezeték az elektrosztatikus feltöltődést vezeti le.)
• A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
• a kazal elhelyezése;  közúttól, erdőtől, lábonálló gabonától: 25 m;, nagyfeszüségű vezeték függőleges vetületétől min. 20 m, szérün a kazlak egymástól min. 20 m-re legyenek, elrendezésük: sakktábla szerűen történjen.
• kötelezően betartandó rakatnagyságok. -szalma- és szénakazal: 10X30X8 m ( szél.Xhossz.X magasság)

II. Egyéb fontos információk
 
1.) Belterületen történő hulladékégetés
 
-belterületen, saját telken éghető növényi hulladékot tüzelni a tűzvédelmi szabályok fokozott betartásával, a helyi önkormányzati rendelet által lehetővé tett időpontban lehet,a tüzelést bejelenteni nem kell,
-e tűzvédelmi szabályok a következők:
-a tüzet tilos őrizetlenül hagyni, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
-a helyszínen tűzoltás céljára alkalmas eszközöket kell készenlétben tartani;
-az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – a parázslást, izzást meg kell szüntetni.
- növényi hulladékot csak szélcsendes időben, és úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
-a kerti grillezést  és a szalonnasütést nem kell önkormányzati rendelettel szabályozni, de a fenti szabályokat ezen esetekben is be kell tartani;
 
 
2.) Külterületi hulladékégetés ( tarló, nád, egyéb )
 
-Kérelemre a tűzvédelmi hatóság határozattal engedélyezi, a kérelem illetékköteles (3000 Ft) , a tüzelés előtt 10 nappal kell benyújtani a Katasztrófavédelmi Kirendeltségre.
-Tűzgyújtási tilalom alatt nem végezhető.
 
3.) Vágástéri hulladékégetés
 
-Az erdőgazdálkodó vagy -tulajdonos alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre szóló írásbeli engedélyével végezhető, egyéb engedély nem kell hozzá,
-1 nappal előtte a hivatásos tűzoltóparancsnokság híradóügyeletére be kell jelenteni,
- tűzgyújtási tilalom alatt nem végezhető, az erdei tűzrakó helyek sem használhatók ebben az esetben;
 
III. Következmények
 
A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén annak súlyosságát és következményeit mérlegelve a felelős személy(ekk)el szemben a tűzvédelmi hatóság 20 ezertől  10 millió  Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki, melynek megfizetése a büntetőjogi, ill. a polgári felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól nem mentesít.
 
További információk:
www.katved.hu
Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség
9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 16. tel: 06 96 215 633 ; [email protected]