kalnok

Történet

• 1264-ben fordul elõ elõször neve egy okiratban Kaal alakban, aki a terület birtokosaként szerepel.
• 1313-ban szõlõvel beültetett földterület Kaal, de egy 1357-es okirat már a Kalnuk névformát használja. Ez valószínûleg a szlovák eredetû régi kálista szóból származik, amely eredetileg pocsolyát, sáros helyet jelentett.
• 1357-ben köznemesi családok birtoka a község.
• 1381-ben és 1451-ben már Gahling néven említik az okiratok a települést. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor lett német többségû a falu. Egyes vélemények szerint ezt a nevet a származási helyükrõl hozták az itt letelepedõ németek.
• 1609-es adólista alapján 10 portája van Gahlingnak
• 1647-es adat szerint az itt lakó magyarok mind kálvinisták, a németek lutheránusok, a horvátok katolikusok.
• 1695-ben 4 német kivételével mind katolikusok. A magyar és német lakosság összlétszáma: 290 fõ.
• 1701-gyel indul a kereszteltek anyakönyve, az esketetteké 1706-tal, a halottak anyakönyve 1716-tal.
• 1713-ban külön lelkésze van a falunak, de nem tud magyarul. A hívõk száma ekkor 550 fõ, ebbõl 12 fo protestáns a többi katolikus.
• 1718-ban épült a plébánia. Ebben az idõben közel háromszázan lakják a települést.
• 1805-ös adatok szerint a hívõk száma 604. Az árvízveszélye miatt a kápolna körül emeltetett töltést kiépítik a falu felé is. Az egész vidékrõl kellett a lakóknak földmunkát teljesíteni.
• 1829-es télen mindent vastag hóréteg borított. A nagyhidegben ez össszefagyott. Tavasszal Ausztriában már olvadt, itt még mindent jég és hó takart és a rengeteg víz rázúdult a befagyott Dunára. Március 3-án a töltések fölé került a víz, 4-én reggel5 órakor a víz már a plébánia templomig jutott. 9 órára az egész falut elborította. 12 órakor csónakokon menekültek a lakosok a plébánia felé. A szorongatottak a vendéglõben, az uradalmi vadászházban és a plébánián kerestek menedéket.A plébános minden írást a padlásra menekített.Március 5-én délután a víz lassan apadni kezdett. Csak 7 ház maradt sértetlen, a többi mind összeomlott vagy összeomlással fenyegetett. Szerencsére egy kálnoki sem vesztette életét a jegesárban.
• 1831-ben Oroszország és Lengyelország felõl jött a kolerajárvány. Júliustól októberig Gyõr és Moson megyében egyaránt sokan meghaltak a járvány-ban. Kálnokon enyhébb lefolyású volt: 22 em-ber kapta meg a betegséget és 9-en haltak meg. A járvány miatt tilos volt Óvár felé a közlekedés!
• 1848-as szabadságharc alatt október 5-én és 6-ána község lakossága Jellasich horvát bán hadának kenyeret küldött, ellenértékként megkapták az 1205 darab kenyér árát. Október 9-én,20-án 24-én és dec. hónapban majd 1849.májusában a magyar csapatok táborába húst,kenyeret fát küldtek (részben fizetve, részbenajándékként). A táborok székhelyei: Parndorf,Ungarisch Altenburg, Wieselbug és Kálnok.(1848. dec. 21-tol 26-ig állomásozott itt amagyar katonaság.)
• 1851-ben Fényes Elek a következõket írta Magyarország geographiai szótárában: Kálnok (Gahling), német falu, Moson vármegyében, a Szigetközben, 653 kath. lak. és paroch. templommal. Feketeföldû róna határa igen termékeny, a lakosok 1435 hold szántóföldet, 183 hold rétet mûvelnek. A méhtenyésztés az egész megyében itt virágzik legjobban. Erdeje szép. Három dunamalma van. Az óvári uradalomhoz tartozik, s ut. p. Moson..
• 1860-ban épült a mai Kossuth utca.
• 1873-ban leégett a fából épült kegykápolna. Ekkor a lakosság száma 853 fõ. Majdnem mindnyájan németajkúak. A településüket származási helyük után Gahling néven jegyeztették fel. A nép ajkán pedig Fischerdörfel am Sandriegelnek nevezték.
• 1874-ben közadakozásból fölépült a ma is meglévõ, neoromán stílusú kápolna.
• 1876-ban ismét nagy árvíz pusztított a községben a Duna egész árterületén nagy áradások voltak. Február 20-án már az egész árteret elöntötte, majd 22-ére virradó éjjel bezúdult a faluba. Három ház teljesen összedolt, tíznél a falak dõltek ki. Az új kápolnában 30 cm víz volt. Az iskolát elöntötték a menekülõk. Az árvíztol csak kápolna elõtti domb és a temetõ egy része maradt mentes. Március 3-án gróf Battyányi József volt az elsõ segítõ.
• 1883 óta van a községnek önálló postahivatala. Vezetõje ekkor az iskola tanítója.
• 1888-ban újabb tûzvész pusztított. Ekkor a mai Kossuth utca teljesen leégett. A szájhagyomány szerint egy Reichné nevû asszony fellökte a mécsest és ruhája tüzet fogott. Ijedtében az ágy alá bújt és ez okozta a nagy tûzvészt.Az asszonyt sem tudták megmenteni. Újjáépítése után az utcát Új utcának (Neugasse) nevezték el.
• 1889-ben megalakult az önkéntes tûzoltó-egyesület
• 1892-ben épült a mai polgármesteri hivatal.
• 1900-as évek elején kapta a község a Máriakálnok nevet, a XVI. század óta folyamatosan élõ Szûz Mária kultuszról.
• 1907-ben kezdték meg az új iskola építését. 1908-ban készült el. A régi iskola a mai Templom út 6. szám alatt volt, nádfedeles, egy tantermes. Az iskolai jegyzõkönyvek német nyelven íródtak.
• 1914-tõl 1918-ig a 880 lakosból 140 harcolt az I. világháborúban, közülük 35-en hõsi halált haltak, 7-en rokkantak maradtak. A Hõsi Halottak Emlélmûvét 1938-ban a kápolna elõtti téren emelték.
• 1928-ban szerelték fel a községházán a telefont.
• 1930-ban a község lélekszáma 934, akik közül 134 német,104 magyarajkú és 5 kivételével mind római katolikus vallású. Foglalkozásra nézve 643 õstermelõ, 224 iparos, 15 közszolgálati alkalmazott, 31 nyugdíjas.
• 1935-ben kezdték el és 36-ban fejezték be a Marsowszky-kastély építését a Halászi felé vezetõ úton. (1952 febr.1-én államosították, 1956 június 1- óta szociális otthon.) Ebben az évben a községet közigazgatásilag Mosonhoz csatolták.
• 1939-ben Moson és Óvár egyesülése után a községet Halászihoz csatolják.
• 1942-ben készült el a falu óvódája.
• 1945. A község közigazgatásilag ismét önálló. Ez év szeptemberében (20-23-ig) a németajkú lakosság 96 % -át kitelepítették Németországba. (124 család 900 fo) Helyükre szigetközi magyar családokat telepítettek (Csallóköz,Ársványráró, Kisbodak, Cikollasziget, Püski,Hédervár).
• 1946-ban megalakul a Fölmûves Szövetkezet, 26 tagjavan és 7000 forint saját erõvel rendelkezik. 1953-ban épül a KISÁRUHÁZ, mely berendezéssel együtt 1 milló forintba került. 1958-ban a tagok száma: 538 saját ereje 875 ezerforint a benne lévõ árukészlet értéke 1,9 millióforint. A kisáruház nemcsak a községet látja el,hanem a Szigetköz lakóit is. Ekkor 5 telefon muûködik a községben: Tanácsház, Kisáruház, Postahivatal, Szociális Otthon, TSZ.
• 1949 december 26-án megalakul az elsõ Termelõszövetkezeti Csoport, Ady Endre névvel, 9 család 10 taggal és 120 kat. holddal.
• 1950 tavaszán alakult a község sportélete társadalmi úton. Késõbb a sportkör létrehozta a teke-, röplabda-, sakk-, asztalitenisz-szakosztályokat, de késõbb anyagi erõforrások hiánya miatt már csak a labdarúgó-szakosztály mûködött.
• 1950 szeptember végén megalakul a második Termelõszövetkezeti Csoport, Új Élet néven. 1951 szeptember 30-án egyesül a két csoport Új Október névvel. 80 család 120 taggal és 1030 kat. holddal. 1952-ben csökkent a tagok száma. Fõleg fiatalok léptek ki és a móvári üzemekben helyezkedtek el. A kilépés oka a nehéz gazdasági esztendõ volt. Tagok száma ekkor 90. 1956 december 23-án a taggyûlés határozata, illeetve nyilvános közfelkiáltás alapján (fõleg a forradalom hatására) feloszlatták a TSZ-t. Ugyanakkor 10 család jelentkezett ugyanennyi taggal és 470 kat. holddal.
• 1951-ben a volt községi vendéglõt kultúrházzá alakították.
• 1952 óta a MOKÉP itt tartja keskenyfilm elõadásait.
• 1952-ben megnyílt a posta melletti épületben az idénybölcsõde. Novemberben rákapcsolták a községet az országos villamoshálózatra.
• 1955 óta van a községnek autóbuszjárata, amely összeköti Mosonmagyaróvárral és Darnózseli felé Gyõrrel is.
• 1957-ben orvosi rendelõ épül. Ekkor a községnek 180 db rádiója és 5600 folyóirat-elõfizetése van.
• 1969-72-ben új iskola,
• 1970-ben vendéglõ és tûzoltószertár,
• 1984-ben új plébánia épült a községben.
• 1980-as években felújjítják a kultúrházat, a községházát és a sportpálya öltözõit, az iskolaépületeket, a mûvelõdési házat, és az orvosi rendelõt. Ekkor a lakosság száma 1266 fõ, ebbõl 762 az aktív keresõ, fõleg fizikai dolgozók, szakmunkások a termelõszövetkezetben és Mosonmagyaróvár gyáraiban.
• 1993-ban a vezetékes vízhálózat,
• 1995-ben a csatornahálózat,
• 1999-ben a gázhálózat kerül kiépítésre.
• 2000-ben a közvilágítás és a telefonhálózat korszerûsítése, valamint az iskola bõvítése történt meg. Itt kap helyet az új könyvtár, az iskola elsõ számítógépterme, valamint a Német Kisebbségi Önkormányzat irodája. 2000-ben alakul meg falunkban a Nyugdíjas egyesület, és augusztusban kerül sor az I. Országos Võfélytalálkozóra. Pihenõpark épült a Mosoni-Dunánál.
• 2001-ben történt a milleniumi zászlóátadás és az emlékkereszt felállítása ünnepélyes keretek között. Ez évben alapították és augusztus 4-én, a falunapon adták át elõször a MÁRIAKÁLNOK KÖZSÉGÉRT kitüntetést azoknak, akik valamilyen módon "...Máriakálnok község szellemi, erkölcsi és anyagi értékeinek gyarapításához, hírnevének öregbítéséért...." sokat tettek. Az elsõ kitüntetettek: Frauhammer József Alajosné, Kulacs István, Lang Anna, Schmucker Teréz, Vecsei József, Vecsei Károly.
• 2002 -ben indult a szelektív hulladékgyûjtés. Októberben ünnepelte az óvoda, fennállásának 60. évfordulóját. Decembertõl Máriakálnok önálló internetes honlappal rendelkezik.
• 2003-ban megvalósul a Kálnoki-Dunaág rehabilitációjának I. üteme. Júniusban felújították a Kegykápolnát.
• 2004-ben folytatódott a Kálnoki-Dunaág rehabilitációja, a II. ütemmel. Õsszel megalakult a Hársvirág Német Nemzetiségi Énekkar. A Német Kisebbségi Önkormányzat decemberi teadélutánján nagy sikerrel mutatkoztak be.
• 2005-ben befelyezõdött a Kálnoki-Dunaág rehabilitációja, a III. ütemmel. A 30 éve száraz Kálnoki-Dunaág vizes élõhellyé alakult. A projekt teljes egészében állami támogatással valósult meg, melynek keretében 8 mûtárgy épült, 8,5 km-en mederkotrás, 14 km hosszan medertisztítás történt. A Máriakálnok Alapítvány támogatásával templomi díszkivilágítás létesült a karácsonyi ünnepekre. A kúltúrház nagytermét pályázati pénzbõl felújították. Az óvódában és a Polgármesteri Hivatalban pályázati támogatással nyílászárócsere történt. Bajnokságot nyert a falu labdarúgócsapata, a megyei harmadosztályban. Szeptembertõl egyrészt a tanulólétszám, másrészt az állami finanszírozás csökkenése miatt, a helyi iskola a mosonmagyaróvári Haller-iskola tagintézményeként mûködik tovább, 8 évfolyamon. Az óvodában csoportösszevonásra került sor, három helyett kettõ csoporttal mûködik tovább. Szeptemberben a kitelepítés 60. évfordulójára felszentelték a temetõben a német síremlékek kertjében a kitelepítés emlékoszlopát.
• 2006-ban Máriakálnok központjában új buszváró átadására került sor. LEADER pályázat beadásának éve.